


Újszerű, játékos sportnappal dúsított szakmai konferenciát rendezett 2026.05.29. és 31. között az országszerte működő szervezetei vezetőinek a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége. Az eseménynek a Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ (Balatonakarattya) adott otthont, amely a Napfény Üdülőben fogadta a szervezetek képviselőit és azok hozzátartozóit. Tekintettel a rendezvény kiemelt fontosságára, más szervezetek, így a Budapesti Nyugállományúak Klubjának tagjai is lehetőséget kaptak a részvételre. Az égiek is velünk voltak; igazi kirándulóidő fogadott bennünket, amikor a nap már lassan – lassan nyárias erőfeszítéssel teszi a dolgát, de igazából még csak cirógat, nem muszáj árnyékba menekülni sugarai elől.





A háromnapos összejövetel csúcspontja a második nap volt, hiszen az első napból az érkezés körüli (a házirend szerint 15 óra után lehet a szobákat elfoglalni), a harmadikból pedig a távozás körüli (10 óráig kell a szobát leadni) teendők sok időt elvesznek (ez sajnos egy „normál” hétvégi kikapcsolódásra is elmondható…). Ezen a napon bevezetőként két rutinos, igen jól felkészült előadó kötötte le az üdülő nagy előadótermében összegyűlt klubtagok és érdeklődő hozzátartozóik figyelmét. Először az Aktuális biztonságpolitikai kihívások című előadás hangzott el dr. Kis Benedek József, egyetemi tanár, az MTA doktora prezentálásában, nagy érdeklődés kíséretében. Hallottunk tőle a jelenlegi világpolitikai rendszerről, a nagyhatalmak versengéséről, az Egyesült Államok, Kína, Európa, Eurázsia, Közép-Ázsia és Magyarország kritikus történéseiről, kihívásairól, és kaptunk a jelenlegi helyzet alapján prognosztizálható előjelzési információkat is. Ezt követően a zsúfolt előadóteremben a jelenlevő nyugdíjas korú hallgatóságot napi szinten érintő biztonsági eseményekről tartott előadást Kaló József nyugállományú rendőr ezredes, az időseket fenyegető életviteli kockázatok tárgykörében. Foglalkozott azzal, hogyan lehet ilyen korban is elkerülni az áldozattá válást olyan bűncselekmények esetében, mint a különböző indokkal történő telefonos és internetes átverések, online csalások, banki csalási kísérletek, unokát ért állítólagos balesetre hivatkozó csalások, trükkös lopások. Rendőri múltjából származó tapasztalatai alapján hasznos gyakorlati tanácsok felsorolásával zárta mindvégig nagy figyelemmel kísért mondandóját.





A nap legjobban várt vendége köszöntötte ezután a hallgatóságot: megérkezett Magyarország új honvédelmi minisztere, dr. Ruszin-Szendi Romulusz úr. Több jelenlevő is elmondhatta magáról, hogy katonai pályájuk időnként véletlenszerűen párhuzamosan futott. Egy ilyen emlék felelevenítése még spontán ölelést is eredményezett, és volt, aki csekély ajándékkal (mint például a Nyugdíjasaink aranykorban című jubileumi kiadvány) lepte meg az ország katonai vezetőjét. Előtte azonban áttekintést adott a hivatalba lépése során máris megtett, vagy a közeli jövőben bekövetkező néhány olyan intézkedéséről, amelyek a jelen levő korosztályt erősen érintik, segíteni fogják. Szóba került a haditechnikai eszközök vonatkozásában a beszerzés-üzemeltetés-fejlesztés kérdésköre, egészséges arányuk megtalálása, rendfokozati megnevezések, alakulat-nevek visszaállításáról az érintett állomány véleményé-nek beszerzése, fizetési kategóriák áttekintése, és még sok más. Közvetlen, impulzív, jó hangulatú, friss információkkal telített előadást hallottunk, melynek során még inkább nyilvánvalóvá vált az általa a hallgatóság üdvözlésekor elhangzott közlés, mely szerint számít a haza védelmében megöregedett időskorúakra, tapasztalatukra. A korosztályra (állomány-kategóriára) jellemző problémák megoldása nem fog egyik napról a másikra megszületni, de a tárca törekedni fog a mielőbbi rendezésre. Tájékoztatóját követően kérdéseket tehetett fel a hallgatóság, amelyek – mondhatni: sajnos természetesen – zömében a leginkább húsba vágó kérdéskörrel, az anyagi biztonság megteremtésével, megvédésével voltak kapcsolatosak, mint például a sok esetben alacsony szolgálati nyugdíj, honvédségi nyugdíjas-otthonok felállítása, a katonai kórház által a nyugállományú katonáktól megvont egészségügyi ellátás ügye, nyugállományú katonai klubok működtetése, azok térítésmentes igénybe vételének visszaállítása, üdülési lehetőségek bővítése, egyes megszűnt katonai üdülők visszaszerzése, újbóli működtetése.
Szűkített, vezetői körben folytatódott ezután a tájékoztató, ahol nagyobb súlyt képviseltek a katonai szakmai információk, jövőbeni tervek. Végezetül egy vidám hangulatú kültéri csoportkép elkészítése volt záró akkordja a miniszteri tájékoztatónak, amelynek pozitív kicsengése, információtartalma, és egyáltalán a létrejötte bizakodással töltötte el a hallgatóságot.
Délután sokan fellelkesülve vetették be magukat az alkalmilag kitűzött, vagy a helyszínen meglevő profi sportpályákon folyó játékos küzdelmekbe. Felsorolni is hosszú a sportágakat: célba dobás három, egyre messzebb levő hordóba teniszlabdával, felfordított, billegő ping-pong labdával koronázott pohár mozgatása egy ráragasztott madzaggal, miközben a labda nem gurulhat le róla (ezt kétféle „pályán” is), petangue, kispályán kapura rúgás, bowling, ping-pong labda egymásnak passzolgatása igazi ütővel. A következő napirendi pont már este, vacsora után vette kezdetét: igen jó hangulatú zenés táncest zajlott, ahol kiderült az is, hogy mi jut eszünkbe, ha végigmegyünk az akácos úton, és hogy fájó derék ide, recsegő térd oda – megy még a tánc és vonatozás…
Következő nap reggelén összeraktuk csomagjainkat, letétbe helyeztük azokat a recepción, és egy érdekes sportág, a teqball asztalon (magyar találmány!) játszott röplabda, a teqvoly bemutatóját néztük meg a parton. Következett a nagy érdeklődéssel várt eredményhirdetés, ahol sokan kaptak előző napi sport-tevékenységük elismeréséül ezt megörökítő oklevelet; mások nyakába a versenyben elért helyezést mutató érme került. Végezetül dr. Keszthelyi Gyula úr, a HOKOSZ elnöke értékelte az újszerű szakmai továbbképzés, egyúttal közösségfejlesztő összejövetel történéseit, eseményeit, és eredményessége láttán kilátásba helyezte ilyen rendezvények évenkénti lebonyolítását.
Szöveg és fotók: Dudás Sándor ny. alezredes