Május 28-án délutánra a Törzsasztal tagozat érdekes programra hívta a klub érdeklődő tagjait a Honvédelem Napja (május 21.) és a Magyar Hősök Emléknapja (május utolsó vasárnapja) alkalmából.
A program a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi épületében kezdődött, ahol dr. Kedves Gyula hadtörténész ezredes kalauzolta végig a csoportot a magyar katonai oktatás első intézményének. a Ludovika Akadémiának a közel kétszáz éves, igazán mozgalmas történetét bemutató kiállításán. Az eredeti kellékekkel (korabeli egyenruhák, fegyverek, fotók, dokumentumok, stb.) gazdagon illusztrált kiállítás és idegenvezetőnk (aki egyébként a Törzsasztal tagozat tagja és a kiállítás kurátora is volt) érdekes kiegészítései, kevésbé ismert háttérinformációi igazán pezsgővé tette az itt töltött időt.
A múzeum megtekintése után Szilágyi Tibor ezredes úr az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző karának felépítéséről, feladatairól, mindennapi életéről adott színes tájékoztatást. Érdekes volt hallani azt a parabolát, melyet az intézmény befutott az 1809-es Alapító okirattól, az építkezés megindításáig, az épület ünnepélyes átadásától a képzés tényleges beindulásáig (1869), majd a történelem eseményei befolyásoltak napjaink elvárásaiig.
Ezt követően az egyetem szépen gondozott parkjában tettünk egy sétát, ahol a Ludovikához kapcsolódó szoborpark alkotásaiban gyönyörködhettünk. A névadó Habsburg-Estei Mária Ludovika királyné mellett a Ludovika létrehozásában közreműködő legnagyobb mecénások és a II. világháború előtt itt állt allegórikus szobrok, köztük az I. világháborúban elesettek monumentális, közadakozásból készült emlékművében.
A kellemes séta után metróra szálltunk, hogy a program utolsó helyszínére, az Üllöi út 133-hoz jussunk. Itt a – mily furcsa egybeesés – a szintén közadakozásból három éve felállított emlékhelynél a tagozat elnöke, Pácser Bálint ny. alezredes idézte fel az 1898-ban felépült I. Ferenc József laktanya, az I. Honvéd Gyalogezred szálláshelyének ugyancsak változatos történetét, az I. világháborús szerepétől, a Tanácsköztársasági, a két világháború közötti időktől a II, világháborút követő név és funkcióváltozásait. I. Ferenc József mellett a laktanya rövid ideig viselte a Marx Károly, majd újra a Ferenc József nevet. 1945-ben a nyilasok által kivégzett Kiss János altábornagy, majd a Petőfi laktanya névvel illették. 1957-ben Egyesített Tiszti Iskola lett, tíz év múlva a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, később Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola és a ZMKA főiskolai tagozata címet viselte.
1947-től alapvetően a Magyar Néphadsereg központi tisztképző intézménye lett. Itt működött többek között a Kossuth Akadémia, a Tüzér továbbképző tanfolyam, a Hadtáp Tiszti iskola, a Petőfi Politikai Tiszti Iskola és itt képezték a hadsereg zenekarainak tiszthelyettes állományát, sőt az alakulatok felcsereit is. Az ötvenes évek elején nagyarányú fejlesztés indult meg és az eredeti laktanya mindkét oldalán új épületek sora emelkedett ki. A Könyves Kálmán körúti oldalon az új parancsnoki és növendéki szárny, a kultúrház, sportpálya (gödör), míg a keleti oldalon a technikai eszközök tárolóhelyei, műhelyek és egy másik kulturális objektum.
A szépen gyarapodó és a polgári életben is egyre jobb hírnevet szerző intézményt aztán 2009-ben rövid úton értékesítették. Bulldózerek szinte napok alatt eltüntették még a nyomait is.
A jelenlevők közül sokan szomorúan Alma Materükre emlékeztek, hisz itt kapták meg a katonai hívatás alapelemeit, a szaktudást, a fegyelem, az egymás iránti tisztelet és nem utolsó sorban a bajtársiasság érzését. A program végén a csoport a Budapesti Nyugállományúak Klubja koszorúját helyezte el emlékezésük és tiszteletük jeléül a szobor talpazatán.
Pácser Bálint ny. alezredes
tagozatelnök
