Nem kis izgalommal indultunk útnak május 17-én dinnyési kirándulásunkra a télies, esős napok miatt. Szerencsére mindössze két jelentkező mondta le az utat, s azok sem az időjárás miatt. 9:10-kor elindult velünk a vonat, és Kelenföldön kiegészülve tejes volt a csapatunk. Dinnyésen, a vasútállomáson már vált Rácz Irén a kirándulás ötletadója és lelkes szervezője. Már két éve készültünk erre az útra, de a covid miatt mindannyiszor meghiúsult. Utunk gondozott településen keresztül vitt a Várparkhoz. Várpark néven ismert turisztikai létesítménye egy Magyarországon állt, egykori várak anyaghű makettjeinek sokaságát foglalja magában. A várak érdekessége, hogy úgy vannak elhelyezve egymástól, hogy a topográfiai viszonyoknak hozzávetőlegesen is megegyezzen.
Az alapító, Alekszi Zoltán várt bennünket, aki megálmodta és megvalósította ezt az egyedülálló Vármentő parkot. Ötletét az Egri csillagok történelmi regény ihletett. A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak (46 db) kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján, eredeti anyagukból készültek el. A várak egy Nagy-Magyarország formájú sétány mentén, körülbelül az eredeti helyén tekinthetők meg. A sétány mentén emlékoszlopok kerültek elhelyezésre, amik egy-egy magyar királynak, kormányzónak állít emléket.
Látogatásunk kezdetén egy filmet láthattunk a park megvalósításáról a gondolat megszületésétől a kivitelezésig, amely zömmel Alekszi Zoltán kétkezi munkájából alakult ki, mint mondta csak a zsindelyezést és a szobrok kivitelezését bízta másra, mert ahhoz nem ért. Várpark sétányát 90 emlékoszlop ölel körül, adózva ezzel a a magyar uralkodók, fejedelmek és kormányzók tiszteletének.
Várpark négy alakommal, 2018, 2019, 2020 és 2021-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe. A Várparkban többek között megtalálható Drégely vára, a Somoskői vár, Földvár vára, a Benevár és más nagyobb, ismertebb vár is, Léta, Diód, Breáza, Bágy illetve Székesfehérvár Fekete-hegy, Jászberény és Szentkirály várait is.
A parkhoz tartozik egy Árpád-kori település (skanzen), amelyben egy 11. századi fatemplom rekonstrukció is helyet kapott. A skanzenben megtalálhatóak a korabeli veremházak, valamint a fontosabb mesterségek (kőfaragó, halász, fazekas, bőrmíves, nemez készítő) bemutatására szolgáló építmények, valamint a Kárpát-medencét felölelő fazekas kiállítás is. A fatemplomban a Magyar Oltár van berendezve: balról jobbra Szent István király, Szűz Mária (a Magyarok Nagyboldogasszonya), illetve Szent László király látható, továbbá helyet kapott az összes Árpád-házi szent szobra is. Az épületet 2019. április 4-én áldotta meg Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, aki harangot ajándékozott a templom mellett álló haranglábba.
Várpark és Skanzenben megcsodáltuk a Szentek Falát, melyen több mint 600 szobor található, emléket állítva a keresztény világ szentjeinek. A kiállítási anyag a világon egyedülálló.
Szerencsére eső nem zavarta meg programunkat, de többünket megviselt az egyre jobban erősödő hideg szél. Ebédünket a büfés hölgy közreműködésével kiszállították, s a helyszínen kényelmes körülmények között el is tudtuk fogyasztani. Ebéd után a fázósabbak, akik nem az időjárás, hanem a naptár szerint elbúcsúztak csoportunktól.
Ránk viszont még kellemes élmény várt, hiszen vártak bennünket a Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központban. Két hölgy szívélyesen és felkészülten várt bennünket. Lelkesen mutatták be hagyományőrző kiállításukat, valamint a csak másnap hivatalosan megnyíló gyöngyhímzés kiállítást is. Ezt követően egy kvízjátékba vontak be bennünket a Velencei tó és környéke tárgyban. Ezt követően ismét iskolapadba ültünk, és megtanítottak bennünket a makramé fonás csínjára és csinos kis kolcstató kiegészítőket készítettünk. A kellemes hangulat dalra fakasztotta Bodza Kára népdalénekes művészt, tagozatunk tiszteletbeli tagját, Lessi János vendégünk még egy saját versét is elmondta.
Így feltöltődve és az időközben kisütött napsugaraktól övezve indultunk a vasútállomásra, haza.
Több fénykép megtekinthető a tagozat Facebook oldalán.
