A Balaton szerelmesének és a jeles írónak, Eötvös Károlynak az Utazás a Balaton körül című híres könyve adta azt az ötletet, hogy a BPNYKLUB Kertbarát tagozatának Badacsony környéki három napos tanulmányi kirándulásáról szóló írást hasonló címmel lássam el. Az igaz, hogy a 75 éves átlagéletkorú társaság nem gyalogolta körbe a hegyet, sőt fel sem „csoszogott” a 440 méteren levő ormára, de a Badacsonylábdiban lévő szálláson minden este tőle búcsúztunk, reggel szépséges látványára ébredtünk, és napközben sem kerültük el messzire.
Az első napra a Kis-Balaton, valamint a keszthelyi Festetics-kastély Pálmaháza és madárparkja volt betervezve. Zord idő ígérkezett, de a Balaton déli partján célunk felé haladva semmi sem zavarta a táj és a Fonyódnál teljes pompájában kibontakozó Badacsony látványát. Hacsak nem a jelen sorok írójának, az autóbusz kihangosító rendszerén való bejelentkezése. Először a Balatonnal kapcsolatos kvíz-kérdések hangzottak el, de nem olyan egyszerűek, hogy milyen hosszú, hol a legkeskenyebb, hanem olyan témába vágóak, hogy mióta termelnek itt szőlőt , vagy miért nevezik a túlparton lát- ható hegyeket tanúhegyeknek. Ezután „kiselőadás” hangzott el a Kis-Balatonról, hazánk egyik kü- lönleges tájegységéről, természeti értékeiről, de legfőképpen központjáról, Zalavárról, amelynek története visszanyúlik a honfoglalás előtti időkig. A Dunántúl a 9. században az akkori világ egyik meghatározó hatalmának, a Frank Birodalomnak szlávok lakta határterülete volt. Pribina szláv fe- jedelem, de frank vazallus építette ki központját a mai Zalavár helyén, a németül Mosaburgnak, szlávul Blatenski grádnak mondott Mocsárvárban. Vallási központ is lett, amelyet Salzburgból irá- inyítottak, bazilikát is építettek. Szemet is vetett rá a bizánci császár és hittérítési, egyházszervezé- ési céllal ideküldte két főpapját, Cirillt és Metódot, akik itteni működésük során terjesztették a Cirill által kidolgozott írásmódot is. A honfoglalás után királyi udvarház lett, ekkor nevezték el Zalavár- nak, és a vármegye rendszer kialakításakor Zala megye névadója és székhelye lett. Apátság is ala- kult, alapítólevele 30 évvel megelőzi a Tihanyi Alapítólevelet! El lehet gondolkozni azon, hogy egy most 800 lelkes falucska mekkora történelemmel rendelkezik! E történelem régészek által feltárt maradványait, történészek kutatási eredményeit mutatja be a Zalavári Történelmi Emlékpark , ahol emlékművek is készültek az akkori történelmi szereplőkről és eseményekről. Az emlékparkban léte- lült még egy bemutatóház, ahol tanulmányozni lehet a táj történetét, növény- és állatvilágát, vala – mint azt, hogy az ottani emberek milyen irigylésre méltó harmóniában éltek a természettel. Mindezeket megnézve átbuszoztunk a Kányavári szigetre, remélve, hogy itt rengeteg vízimadarat és egyéb vízi érdekességeket láthatunk. De csak két totyogó vadlúdhoz volt szerencsénk, azok is el- repültek.Viszont a sziget tényleg romantikus, vadvízországi, sétára csábító. Kilátóiról gyönyörköd- ni lehet a környező vízi világban. Feltétlenül szólni kell a szigetre vezető fahídról, amely rendsze- resen szerepel az ország 10 legszebb hídja összeállításokban.
E természetjárás után város, Keszthely következett. De ott sem szakadtunk el a természettől. Elcso- dálkoztunk a Pálmaház 3500 kaktuszát tartalmazó gyűjteményén, és elállt a lélegzetünk a fantaszti- kusnál, fantasztikusabb és gyönyörűbb délszaki növényektől, amelyeket 52 faj 300 példánya kép- visel. A madárpark érdekessége Toto, a hattyú, „akit” gondozója nevelt fel. Együtt szoktak sétálni Keszthely utcáin, vagy vásárolnak az üzletekben. Jelenleg sem voltak ott, állítólag fagyizni mentek. Ezután már csak Badacsonylábdi – ami tényleg a Badacsony lábánál van – KORK következett, ahol a szállás elfoglalása és a kiadós vacsora után nagy csöndesség borult a tájra.
A következő nap első látnivalója a badacsonytomaji különleges, Európában is egyedi, bazaltból épített templom volt, ahol a helybéli kántor volt az idegenvezető. A templom képeit a településen élt Kossuth-díjas festőművésznő, Udvardi Erzsébet készítette egyedi megoldásokkal. Például az igen látványos oltárkép az Utolsó vacsorát ábrázolja, és az egyik, Jézus elfogására kivezényelt katona géppisztolyt szorongat a kezében. Innen az utazásunk másik szakmai részét képező zánkai 7000 négyzetméteres Gyógynövény-völgy bemutatóközpontba mentünk, ahol időszakosan 500 gyógy- növény látható. Meg lehet ismerkedni gyógyhatásukkal, termesztési praktikáikkal, amelyekről bő tájékoztatást kaptunk e nagyszerű ökocentrum vezetőjétől, Takács Ferenc kertészmérnöktől. Sőt még vásárolni is lehetett. Repült is az idő, már indulni kellett az üdülőbe, ahol már vártak az ebéd- del. Azért nem rohantunk toronyiránt. Nem a parton, hanem a Káli-medence legszebb részein, a jellegzetes, festői falucskákon keresztül kanyarogtunk vissza, sőt Kékkúton meg is álltunk Theo- dóra császárné forrásvizének kóstolására. Most „hátúról” láttuk a Badacsonyt, tehát csak-csak körbejártuk! Előröl szebb! A bőséges ebéd után Badacsonyederics következett, az Afrika Múzeum és Állatkert, ami inkább családos látogatóknak ajánlható, de nagy tanulságul szolgálhat az alapító- jának, Dr.h.c.Dr. Nagy Endrének az életútja, a csendőr századosságtól, az afrikai vadászkultúra eu- rópaira való átformálásán keresztül, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás értelmi szerzősé- géig, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetésig. A látogatás végén „palotaforradalom” tört ki, hogy itt vagyunk Badacsonyban és híres borát meg sem kóstoltuk. Ilyen program nem volt betervezve, de a tagozatelnök, Radványi Katalin jó 10 percnyi kitartó mobiltelefon bűvöléssel felderített egy pincészetet, ahol a váratlanul beállító 40 fős társaságot sürgősséggel fogadni tudták. A borkóstolás két pohárka borból és a felszolgált nedűk dicséretének meghallgatásából állt, majd igyekeztünk a vacsorára, amit „ismerkedési est” követett az otthonról hozott ez-az kínálgatásával.
A harmadik napon már reggel, Sümeg kedvéért elbúcsúztunk a Badacsonytól. Először a Kisfaludy Emlékmúzeumban ismerkedtünk a Kisfaludy- testvérek tevékenységével, irodalmunkban betöltött szerepükkel, visszautalva Badacsonyra, Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza románcára. Ezután a Római katolikus plébániatemplom, a magyar Sixtus – kápolna következett, a Sümeget Európa-szerte ismertté tevő Maulbertsch freskókkal. Mindeközben felettünk magasodott a nem kevésbé híres Sümegi vár, ahová azonban csak a Püspöki palota pompásan felújított termeiben való gyö- nyörködés után indultunk el. A túra előtt azért még elfogyasztottuk az üdülőben kapott útravalót. Kellett is az energia. Egyeseknek a vár így is nagy kihívás volt, ezért ők inkább a helyi cukrászdá- kat látogatták, egészen addig, amíg az „ostromlók” visszaérkeztek és mesélték a látottakat, a harc- művészeti bemutatót, interaktív kiállításokat és a pazar körpanorámát. Miután együtt volt a társa- ság, indultunk Budapestre, pedig még nem volt vége a programnak. Útba esett ugyanis Magyarpo- lány, Európa Nostra -díjas házaival és az öt stációból álló Kálváriájával, amely természetes hát- teréül szolgál a falu lakosai által, 1993 óta minden évben előadott nemzetközi hírű Polányi – Pas- siónak. A kálvária kápolnájához 153 lépcső vezet fel, de érdemes volt felmenni és élvezni a síkság és a Bakony találkozásánál kialakult elragadó vidéket. Sajnos, a házakat nem láthattuk, kiderült, utcájukba gépjárművel tilos behajtani, és sétára a társaság már nem érzett késztetést. A faluban azért elszórtan láttunk ilyen házakat, amelyek megmutatták, hogy milyenek is ezek a bakonyi népi épít – kezésre jellemző tornácos, mellvédes, oszlopos, díszes homlokzatú, 2-4 osztatú házak.
Az ilyen háromnapos kirándulások után az autóbuszon rendszerint élénk beszélgetések zajlanak az élményekről, mi volt jó, megy az élcelődés, hogy mit szúrtak el már megint a szervezők, mit lehe – tett volna még látni. De most inkább a pihenés csöndjét és a motor zümmögését lehetett hallani. Érkezéskor azért zajlott a búcsúzás, köszöngetés és az érdeklődés:…….Mikor lesz a következő?
Kolossváry Miklós ny. alezredes
Kertbarát tagozat
Fotó: Erdő Judit és a szerző
