A Budapesti Nyugállományúak Klubja központi szervezésében, a veszprémi Gyopár Tourist Utazási Iroda jóvoltából ötnapos horvátországi, buszos kiránduláson vett részt klubunk 50 fős csoportja. A tavaly, ugyanitt lezajlott, sikeres csoportos üdülés jó hírverésnek bizonyult, a busz helyei pillanatok alatt elfogytak, sőt 8 fő egy két héttel később indult csoporthoz csatlakozva tudott csak eljutni a tengerpartra az utazási irodával – igaz, veszprémi buszra szállással.
Szállásuk Horvátországban a tavalyról már jól ismert helyen, a Hotel Uvala Scottban volt, amely a Krk szigeti híd szárazföldi lábához közel fekvő tengerparti szállodacentrum, Kraljevica fürdőhely mellett található. Remek szálláshelyet biztosít, a szobák erkélye a tengerre néz. A parttal párhuzamosan, egyre magasabban futó három út mellett épültek a klímával is felszerelt, kifogástalanul takarított szobák. A tengerpart – akárcsak szinte mindenütt a horvát tengernél – sziklás, és elég gyorsan mélyül, de remek kis öbölben lehet a vizet élvezni. Partján egy szerényebb kínálatú étterem-söröző is várja azokat, akik a helyi ízekkel behatóbban akarnak megismerkedni, vagy ebédelni szeretnének. A reggelit és a vacsorát bőséges mennyiségben, svédasztalos formában tálalja a hotel; még a híres horvát fekete kagyló is az asztalra került. Reggelente az alap tea, tejtermékek, gyümölcslevek, stb. mellett a kávé, vacsoránál az ásványvíz, a csapolt sör és kétféle bor térítésmentesen, önkiszolgáló rendszerben rendelkezésre állt. Egy kis bolt, továbbá híd ívére és az öbölre pazar rálátást nyújtó magaslati kiüléssel egy presszó is lehetőséget kínál a(z Euro-) költői véna kibontakoztatására…
A program fő vonalaiban a tavalyi résztvevők által megismert, jól bevált mozzanatokból állt. Kirándulás és városnézés Rijekába (régi olasz nevén Fiume – mindkettő a „folyó” névre utal –, a hajdan volt Monarchia tengeri erőssége a Kvarner öböl partján), utána a Monarchia gyöngyszeme, a csodás Opatija következett (volt Abbázia, mindkét név az „apátság” szót rejti). Volt idén is buszos kirándulás Krk szigetre, a névadó Krk kikötővárosba, ahol a Frangepánok vára áll (a horvátok Frankopan néven ismerik), és a nyelvtörő nevű Vrbnik kisvárosba, ahol megtekintették a tűztornyot, egy gyönyörű templomot, majd kipróbálták a világ legkeskenyebb utcáját (43 cm). Itt jó hangulatú pincelátogatást is megejtett a csapat, ahol fogadópálinka, sonkaszeletek és borkóstoló kötötte le a végén dalra fakadt, vidám társaságot. Fakultatív hajókirándulásra is sor került: Uvala Scottról indulva a nyílt tengeren elérték Njivice kisvárost, ahol jól megérdemelt fagylaltozás és sörözés közben beszélték át az addigi eseményeket, tapasztaltakat. Persze a szabadidő a lakhelyen napozással, fürdéssel telt, a tenger vize napról-napra melegebb lett.
És ejtsünk pár szót az elismerés hangján az iroda vezetőjéről, Vajthó Zoltánról, aki az öt nap során idegenvezetőként kísérte a csoportot. Széleskörű ismereteit, sokoldalú felkészültségét bizonyítva hol érdekfeszítő történelmi, hol tengerészeti-hajózási, hol időjárási, hol nyelvi rejtelmekbe vezetette be a csoportot – de volt, hogy Nelson admirális szerepkörébe bújva a tengeren a kirándulóhajót vezette…
(Szöveg: Murányi Sándor nyomán Dudás Sándor, fotók: Murányi Sándor és Dudás Sándor)
