A peca-foci-ulti szentháromság valamelyikébe, esetleg közülük kettőbe, vagy akár mindháromba valószínűleg minden férfiember belekóstol élete valamelyik szakaszában. Így tették ezt klubunk Nemzetbiztonsági Tagozatának azon tagjai is, akik ily módon a szükséges rutint megszerezték, önmagukat tapasztalatokkal felvértezték, és ezek birtokában évente összemérik egymással az e téren megszerzett tudásukat. Ápolva a hagyományokat, immár a 16. alkalommal került fel a győztes neve az első helyezettnek járó vándorserlegre, amit aztán ő egy évig őrizhet. Nem akasztotta meg a játékfolyamot még a Covid járvány sem, nem maradt ki a versenysorozatból 2008. óta egyetlen év sem. Izgalmas vetélkedés alakul ki ilyenkor a résztvevők között, ahol a már nem fiatal klubtársak derűs hangulatban verik a blattot. Nem ritkán élcelődő megjegyzések kíséretében zajlik egy ilyen verseny, amivel jól le lehet vezetni a koncentrálás okozta feszültséget, az odafigyelés fáradalmait.
Ebben az esztendőben az első díjat Bereczki Ferenc nyá. főtörzszászlós harcolta ki magának (a versenyek történetében már negyedik alkalommal!), a második Récsey Mihály nyá. ezredes lett, a harmadik díj Rajos Sándor nyá. alezredes kezébe került, a negyedik helyen pedig Loska Zoltán nyá. alezredes végzett. A díjazottak az érmek mellett, – és ez is hagyomány – a katonafestők táborát gyarapító, BPNYKLUB-tag alkotók festményével, illetve értékes kerámiákkal lettek gazdagabbak. A műveket Varjú István nyá. alezredes, a tagozat titkára adta át; elsőként Talán Zsuzsanna nyá. százados virágot ábrázoló festményét, majd Kolossváry Miklós nyá. alezredes nyújtotta át Titkok háza c. képét (amely a tagozat sok tagjának korábbi munkahelyét mutatja), ezt követően egy-egy kerámiát kaptak a további helyezettek, melyeket Kőszeghi Edit, nyá. törzszászlós alkotott.
A tagozatnak feltett szándéka a hagyományok folytatása; jövő évre is tervezik az elmét megtornáztató ultiverseny lebonyolítását.
(Szöveg: Dudás Sándor, Fotók: Kolossváry Miklós és Dudás Sándor)
