Sokan itt-ott már találkoztak műveivel, ennek megfelelően nagy várakozás előzte meg és nem is okozott csalódást.
Tagozattársa és valamikori osztálytársa, Ferenz Lajos ny. alezredes, röviden vázolta a katonai pályafutást.
1968-ban Debrecenben kezdte a katonai főiskolát. 1972-ben avatták tisztté.
Nagykanizsán vegyivédelmi szakaszparancsnok, később ezred vegyivédelmi főnök (EVVF).
A Zrínyi Miklós Katonai akadémiát (ZMKA) összfegyvernemi (ÖFNI) szakra váltva végezte el.
A Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola (BJKMF) ÖFNI tanszékének tanára lett, majd tanszékvezetője, azután pedig a BJKMF dékánja.
Közben ledoktorált, a hadtudományok kandidátusa, majd egyetemi tanár lett.
Munkaidő után szobrászkodott.
70 éves koráig az Óbudai Egyetem professzora volt, azóta professzor emeritusa.
A bevezető után, az egy óránál valamivel hosszabb előadásában elhangzott, mikor, miért kezdett farigcsálni, kik voltak a mesterei, melyek a szobrászkodásának főbb állomásai, alkotásainak stílusa, anyagai és technikái.
1997-ben kezdődött, Rákóczifalván, amikor a faluházhoz kerítés, kis és nagykapu faragásába beszállt és ettől kezdve komolyan foglalkozott ezzel is. Később közvetlen és távolabbi rokonokat felkutatva derült ki, hogy elődei között is voltak szobrászok.
Margitai Jenőtől tanult rajzolni és sok mindent.
Fő mestere, a Pátczai Pál tanítvány, Benedek György Munkácsy díjas szobrász érdemes művész.
Sok más szobrász művei, összegyűjtött saját könyvekből hatottak rá. Például a francia Ferdinand Parpan avantgárd alkotásai.
Pályázott és nyert, azóta a Magyar Alkotóművészek Egyesületének tagja és hivatásos szobrász.
Szobrászkodásának főbb állomásait azzal vezette be, hogy elmondta, a szoborkészítésnek két alapvető módja, az anyag felpakolás és az anyagelvétel.
Kezdte fával (kopjafák, fejfák, domborművek), majd gipsz, aztán puha kőtől a gránitig és bazalt, bronz, rozsdamentes vas került sorra. Klasszikus realista stílusban farag és az avantgárdot is kedveli. Szeret kísérletezni.
Alkotásainak témája: hadvezérek, katonák, háború, emlékmű, fejedelmek, történelmi személyek, hírességek, munkásságának fontos része Zrínyi, Rákóczi és famíliája.
Legjobban sikerültnek a Sellye János szobrát mondta.
De megfaragta a hétnapi élet pillanatait, állatokat és amiket még belelátott valamilyen éppen talált anyagba.
Országunk több mint 27 helységéről esett szó, ahol művei megtalálhatók.
Magyarországon kívül Olaszországban, Horvátországban, Ausztriában, cseheknél, szlovákoknál, Ukrajnában, Romániában (Erdélyben és Pártiumban), Ausztráliában állnak szobrai.
Csak ebben a hónapban, Budapesten, öt helyen szerepel alkotása, valamilyen kiállításon.
A 32 dia kivetítése és az elmondottak, élmény teli tárlatvezetéssé lettek, igazi műélvezetként hatott a jelenlévőkre.
Előadása végén, a kitörő lelkesült taps fejeztük ki elismerésünket, a katonatársunknak, egyben barátunknak és tagozattársunknak, a szobrászatban megmutatott helytállása iránt.
A képek nagyíthatón, egyenként is megnézhetők, az alábbi képcsoportra kattintás után, majd ott a “2024.05.08-án Dr. Berek Lajos” kezdetű sorra kattintást követően
