Tagozatok

HKK Törzsasztal

 

Gulácsi Attila nyugállományú ezredes

1956-2021.

 

 

 

 

 

Elment!

 

2021. augusztus 18-án késő este rövid, de megdöbbentő és hihetetlen hír futott végig Törzsasztal tagjainak telefonjain. A megdöbbenéstől dermedten újra és újra kellett olvasni a hírt, mígnem eljutott a tudatunkig: Attila a Honvéd Kulturális Központ Törzsasztal köztiszteletben álló elnöke nincs többé, méltósággal viselt, súlyos betegség következtében elhunyt. Egyszerű, szikár mondat, és mégis mi minden összegződik benne!

 

1956. szeptember 27-én Makón született. A kultúra, a művelődés iránti elköteleződését mi sem bizonyítja jobban, minthogy nem sokkal az érettségi után már a pitvarosi művelődési ház vezetője. Szakmai tudását fejlesztendő – munka mellett – a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelő szakán szerzett diplomát, majd a makói művelődési központ igazgatója lett.

 

Tartalékos tiszti szolgálatra vonult be, de egy életre elkötelezte magát a hadsereggel. 1981-ben avatták hadnaggyá. Első beosztása mi lehetett más, mint kultúrmunka szervező tiszt. A székesfehérvári Rendészeti és Kommendáns ezrednél dolgozó fiatal tisztre rögtön felfigyeltek elöljárói. 1984-ben Budapesten az MN Művelődési Ház állományába került. 1992-ig a könyvtári- , majd 97-ig a közművelődési osztályt vezette. Még ebben az évben az MN MH igazgatói kinevezésével egyidőben alezredessé léptették elő.

 

Tanulási vágya töretlen volt, így 1999-ben az ELTE közművelődési kiegészítő szakán újabb diplomát szerzett. 2001-ben ezredessé léptették elő, és a gyakran nevet változtató „tiszti klub” igazgatója, majd a kulturális osztály vezetője lett.

 

Az átszervezések, létszámcsökkentések következtében 2005. október elsején szolgálati nyugállományba helyezték. Fegyelmezett katonaként szomorúan vette tudomásul az előljárói döntést, hogy 49 évesen szolgálati járadékosként nyugállományú lett. Polgári foglalkozást választott, de szíve visszahúzta a hadsereghez, a régi kollegák, munkatársak közé. Az utódok pedig rendre igényelték a tapasztalt előd segítségét, az együtt-gondolkodást. Attila ismét beállt a segítők közé, mert számára a legfontosabb a katonai műveltség, a művelt katona ideáljának erősítése volt.

 

A hadsereg egykori kulturális, művészeti szervei vezetőinek baráti társasága – később a Budapesti Nyugállományúak Klubja tagozatává váló – Törzsasztal aktív tagja, majd elnöke lett. Munkája során elkötelezetten képviselte a hadsereg kulturális értékeinek mindenkori megőrzését.

 

A Covid-19 ideje alatt on-line eszközökkel is töretlenül működtette a Törzsasztalt. A járványtól független betegségével heroikus küzdelmet vívott, tervezte a jövőbeni feladatokat. Bízott abban, hogy legyőzi a kórt, a sors azonban nem így akarta…

 

Gulácsi Attila büszke volt rendfokozatára, beosztásaira, elért eredményire, de a legbüszkébb talán arra volt, hogy előljáróinak, munkatársainak ő „csak” Attila volt! Tudása, embersége okán köztiszteletnek örvendett!

 

Gulácsi Attila nyugállományú ezredes úr, Attila!

Köszönjük munkádat, nyugodj békében! 

 

 

 

A HKK Törzsasztal története

A Törzsasztal létrehozása a Magyar Honvédség Művelődési Háza jogelődjeinek az Országos Tiszti Kaszinó megalakulása 100-dik, illetve a Magyar Néphadsereg Művelődési Háza megalakulása 50-dik évfordulóira való megemlékezések előkészítése és az adott rendezvények szervezése kapcsán merült fel és jött létre 1997-98-ban. Alapvetően 1998-tól működik, 2000-től havi rendszerességgel azon még élő személyek közreműködésével is, akiknek 1948-tól aktív szerepe volt a mindenkori honvédség kulturális életének szervezésében vagy dolgoztak az e tevékenységet végző szervezetekben illetve bizonyos civil kulturális területeket  képviselve kapcsolódtak a honvédség kulturális életéhez.
Elsőként a Művelődési Ház akkori munkatársa Völgyes Rózsa alezredes ötlete és kezdeményezése alapján 7 fő alapította meg a Törzsasztalt, s kezdték el működésüket teljesen civil önszerveződéssel és bizonyos fokig a Ház akkori igazgatójának, Gulácsi Attilának a támogatásával. A Törzsasztal létrejöttét és kezdeti munkáját szakmai tekintélyével még Nemeskürty István történész is támogatta.
Az akkori évfordulós rendezvények, programok, filmbemutatók, találkozók, emlékek- és személyek felkutatása kapcsán alakult ki egy olyan szellemi közösség, amely rendszeresen igyekezett a honvéd kulturális hagyományok nyomán, a hivatásos katonák művelődésének eszmeiségét, valamint a mindenkori magyar honvédség humán értékeit összejöveteleivel ápolni és megőrizni. Mindezt tették az alapítók által képviselt szűk körben, mindenféle hivatalos szervezeti keret nélkül, önmaguk szellemi és szakmai kiteljesülésére, honvédségi szakmai kötődésük megtartására.
Többnyire irodalmi-, közéleti- és politikai személyiségek meghívásával, kiállítás-, előadás- és rendezvény-, valamint időnként egymáshoz való csoportos látogatással szervezték tevékenységüket.
Mindeközben kisugárzásuk 2012-ig rendszeres volt a működő honvédségi kulturális intézményekre - például Honvédség Művelődési Háza és Könyvtára, Katonai Filmstúdió, Honvéd Együttes -, a vezetőikkel és tagjaikkal való kapcsolattartásuk és tevékenységük figyelemmel kísérése alapján.
A 2007-től, majd a 2010-től induló és az azóta végbement honvédségi szervezeti változások, a Törzsasztal tagságának életkora és létszámának csökkenése miatt működésük rendszertelenebbé és bizonytalanabbá vált. Az újbóli szervezeti változások és adott vezetői elvárások miatt 2014 januárjában Speciális Tagozatként be kellett tagozódnia a Házban működő Budapesti Nyugállományúak Klubjába. Ezért felmerült a tagság bizonyos fokú bővítésének kérdése illetve a működés gyakorlatának erősítése, természetesen továbbra is az eredeti koncepció, a további civil önszerveződés és az egyedi személyi kiválasztás alapján.
Alapító tagok:
Völgyes Rózsa
Kárpáti Rudolf
Szentirmai István
Kulcsár Gáborné, Emőke

Molnár Györgyné, Zsóka
Drucker Tibor
Szabó Antal
Kacsó Lajos
Földes Istvánné, Edit
A Törzsasztal a kollektív bölcsesség alapján működő Társaság és tagjai életének gazdag múltjára, jelenére, kevés szabadidejének hangulatos kihasználására támaszkodik és törekszik alapvetően. Emellett célja a mindenkori magyar honvédség kulturális értékeihez kapcsolódó hagyományok ápolása, a területen dolgozó aktív szakemberek e körbe való bevonása, időnkénti meghívása. Szándékunk továbbá a Törzsasztal állandó értékkel bíró összegzett és egyedi tapasztalatainak átadása, valamint a katonai kultúra, a kulturált katona szellemiségének a következő nemzedékek számára való átörökítése, s továbbra is a még élő és nagy tapasztalatokkal rendelkező honvédségi- és civil kulturális személyiségek, a Törzsasztal állandó tagjai közé való egyedi beléptetése.
A hivatásos katonák és családtagjaik művelődéstörténetének - az 1948 óta rendelkezésre álló dokumentumok alapján írásos-, képi- és filmes feldolgozása, archiválása.
Klubnapjaink nyilvánosak, előzetes bejelentkezés alapján (a programok létszámlehetőségeinek függvényében) más tagozatok tagjait is szívesen látjuk rendezvényeinken.