Jogszabályok

Fontosabb jogszabályok

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet

A kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 7/2013. (VII. 25.) HM rendelet

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

Az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról szóló 12/2013. (VIII. 15.) HM rendelet

A kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet

A honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke által alapítható és adományozható elismerésekről szóló 15/2013. (VIII. 22.) HM rendelet

A ruházati ellátásról szóló 20/2013. (IX. 16.) HM rendelet

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII.29.) HM rendelet

A Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet 3 0

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

A regenerálódással, a rekreációval és az üdültetéssel kapcsolatos adminisztratív tevékenységet, valamint a regenerálódási, a rekreációs és az üdültetési szolgáltatások igénybevételének nyilvántartása céljából szükséges adatkezelést a regenerálódási, a rekreációs és az üdültetési szolgáltatásokat szervező honvédelmi szervezetek (a továbbiakban: adatkezelő) végzik. A 2. melléklet szerinti Nyilvántartó lapon és a 4. melléklet szerinti Adatlapon szereplő személyes adatok kezelése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján az érintett önkéntes hozzájárulásán alapul, mely hozzájárulást az érintett a 2. melléklet szerinti Adatlap kitöltésével és annak aláírásával ad meg. A 2. melléklet szerinti Adatlapon és a 4. melléklet szerinti Nyilvántartó lapon szereplő személyes adatok kezelése az üdülés évet követő 8. év december 31-ig tart. A hozzájárulás indokolás nélkül bármikor visszavonható.

Az adatkezelő az igénylésen szereplő adatokkal kapcsolatban harmadik fél részére adattovábbítást – törvényben meghatározott szervek kivételével – más szervek részére nem végez.

Az adatkezelés időtartama alatt az adatkezeléssel érintett adatokba betekintést csak az adatkezelő, a nyilvántartás kezelésével megbízott regenerálódási, rekreációs és üdültetési szolgáltatásokat szervező honvédelmi szervezeteknél kijelölt személy(ek) nyerhet(nek) kizárólag a regenerálódással, a rekreációval és az üdültetéssel kapcsolatos adminisztratív tevékenység végzése, valamint a regenerálódási, a rekreációs és az üdültetési szolgáltatások igénybevételének nyilvántartása céljából.

Az érintett az adatkezelés teljes időtartama alatt élhet az Infotv.-ben biztosított – tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez, zároláshoz és tiltakozáshoz való – jogával, továbbá jogsérelem esetén bírósághoz – a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti törvényszékhez –, valamint panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Tájékoztató

a kegyeleti gondoskodás és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályokról nyugdíjasok esetében a

7/2013. (VII. 25.) HM rendelet, 42/2013. (VII. 25.) utasítás alapján

(összevont kivonat)

Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (a továbbiakban: MH HKNYP) a szociális gondoskodási körébe tartozó nyugállományú katona haláláról kapott értesítést követően. Ellátja a Honvédség kegyeleti gondoskodás keretén belül

  • megszervezi és lebonyolítja a katonai temetést, vagy – ha az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó a katonai tiszteletadással történő temetésről lemond – segítséget nyújthat a temetés előkészítésében, megszervezésében,
  • viseli a 8. § (2) bekezdés szerinti kegyeleti költségeket (későbbekben részletezve),
  • a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén emlékük megőrzésére sírjelet, síremléket állít, gondoskodik annak állagmegóvásáról, a temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbításáról, és szükség esetén a maradványok másik temetési helyre történő áthelyezéséről,
  • a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak esetén emlékük megőrzésére sírjelet, síremléket állít, és a síremlékállításig, de legfeljebb a temetést követő 1 évig hozzájárul a temetési hely gondozásának költségeihez,
  • a „Hősi halottá” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak esetén sírjel-, síremlékavatást, és koszorúzást rendez, illetve az elhunyt érdemei alapján emléktáblát, emlékhelyet létesíthet,
  • tájékoztatást nyújt az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozónak az MH kötelezettségeiről, a kegyeleti gondoskodás formáiról, lehetőségeiről, különösen a költségviselés szabályairól, a társadalombiztosítási ellátás megállapításának szabályairól,
  • egyeztet az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozóval a temetés módjáról, helyéről, időpontjáról,
  • dönt a hatáskörébe tartozó kegyeleti minősítésről,
  • javaslatot tesz a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 139. § (1) és (2) bekezdése szerinti minősítésre, melyet a szolgálati út betartásával a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF) csoportfőnöke útján felterjeszt a minősítésre jogosult parancsnok részére,
  • megszervezi és biztosítja az R. 5–6. § szerinti katonai temetést,

E szerint:

  • A kegyelet hivatalos kifejezéseként a végtisztesség megadása katonai temetéssel történik. A katonai külsőségekkel való temetési szertartást elhunyt honvédnek vagy nyugállományú katonának lehet biztosítani. Formája lehet hamvasztás vagy elhamvasztás nélküli, egyházi, illetve világi szertartás, az elhunyt életében tett erre vonatkozó rendelkezése vagy az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó döntése alapján.
  • A katonai temetésen az elhunyt iránti tiszteletet és megbecsülést, továbbá a testülethez való tartozás és a bajtársiasság érzése kifejezésére katonai díszkíséretet, díszőrséget, rendjel és érdemjel vivőket, kürtöst és csapatzászlót, valamint gyászzenét kell biztosítani.
  • Ha a nyugállományú katona önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesített, halála esetén az elért rendfokozata közül a magasabb rendfokozat szerinti katonai temetést kell számára biztosítani.

(Az a honvéd vagy nyugállományú katona, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota következménye, csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyilvánítható a „Katonai szolgálat halottjává” (3. § (2)). Ez esetben a katonai tiszteletadással történő temetési szertartás nem alkalmazható.

  • A díszkíséret és a gyászzene az elhunyt minősítése, állománycsoportja és rendfokozata függvényében kerül biztosításra.
  • A „Hősi halottá” nyilvánított elhunyt esetén a díszkíséretet századszintű alegység, a gyászzenét katonazenekar, a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén a díszkíséretet szakasz, vagy a Központi Kegyeleti Munkacsoport (a továbbiakban: KKM) elnökének engedélye alapján századszintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja.
  • A „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított
  • tábornok elhunyt esetén, beleértve a nyugállományú tábornokot is, a díszkíséretet szakasz szintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja,
  • nyugállományú főtiszt elhunyt esetén a díszkíséretet raj szintű alegység, a gyászzenét katonazenekar biztosítja,
  • d) nyugállományú tiszt, zászlós, altiszt elhunyt esetén a díszkíséret raj szintű alegység, a gyászzene audiótechnikai eszköz és kürtös alkalmazásával kerül biztosításra.
  • az R. 8. és 9. §-a szerint dönt a temetési költségek elszámolásáról és kifizetéséről,

A kegyeleti gondoskodás keretében lebonyolított szertartások, rendezvények, és egyéb feladatok meghatározása során figyelemmel kell lenni annak tényleges és várható költségeire, a társadalmi elvárásokra, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kívánságaira, a katonai hagyományokra és a temetkezési szokások helyben kialakult rendjére.

Kegyeleti költségek közül a Honvédség viseli

  • a szolgáltatási költségek, így különösen a holttest tárolása, az elhunyt temetésre történt előkészítése, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírásás, a behantolás, az urnaelhelyezés, a hamvak temetőben történő szétszórása,
  • a temetési kellékek, így különösen a koporsó, a szemfedél, a fejfa költsége,
  • a gyászértesítés, a köszönetnyilvánítás országos vagy helyi médiában történő megjelentetése,
  • valamint a temetőn belüli halott-szállítás kiadásait,

a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén legfeljebb a költségvetési törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) tizenötszöröséig,

a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak esetén legfeljebb az illetményalap tízszereséig,

a „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított elhunytak esetén legfeljebb az illetményalap négyszereséig azzal, hogy a budapesti temetőkben történő temetésnél ezt az összeget 25%-kal növelni kell,

  • a temetési hely feletti rendelkezési jog megváltásának költségeit,

a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén a ténylegesen felmerült és a honvédelmi szervezet részére kiállított, számlával igazolt összeget,

a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak esetén a honvédelmi szervezet részére kiállított, számlával igazolt összeget, mely nem haladhatja meg az illetményalap tízszeresét,

a „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánított elhunytak esetén a honvédelmi szervezet részére kiállított, számlával igazolt összeget, mely nem haladhatja meg az illetményalap háromszorosát,

  • a „Hősi halottá” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunytak emlékmű, emléktábla, vagy sírjel, síremlék költségeit,

a „Hősi halottá” nyilvánított elhunytak esetén legfeljebb az illetményalap tizennyolcszorosáig,

a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított elhunyt esetén legfeljebb az illetményalap tízszereséig,

A honvédelmi szervezet költségére váltott temetési helyen az elhunyt házastársának vagy élettársának és más közeli hozzátartozójának koporsója vagy urnája a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete vezetőjének hozzájárulásával helyezhető el. Az ebből származó többletköltség a közeli hozzátartozókat terheli.

A kormánytisztviselőkre és a közalkalmazottakra vonatkozó kegyeleti gondoskodás

A közalkalmazottakat a „munkáltatói jogkört gyakorló vezető” a „Honvédelmi szervezet saját halottjává” nyilváníthatja.

A nyugdíjas közalkalmazottat a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szervezetének vezetője a „Honvédelmi szervezet saját halottjává” nyilváníthatja, ha a Honvédségnél legalább 20 év munkaviszonnyal, vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett, és ezt a volt munkáltató személyügyi szerve, vagy az elhunyttal közös háztartásban élt házastársa, élettársa, vagy egyenes ágbeli rokona hitelt érdemlően igazolja.

A nyugdíjas kormánytisztviselő a „Közszolgálat halottjává” akkor nyilvánítható, ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott feltételeken

„(5) Az elhunyt kormánytisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott kormánytisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy méltatlanság jogcímén történő felmentéssel, vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(6) A szerv megszűnése esetén az (5) bekezdésben meghatározott feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

(7) Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.”

túl

a közszolgálatban legalább 20 év munkaviszonnyal, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett, és ezt a volt munkáltató személyügyi szerve, vagy az elhunyttal közös háztartásban élt házastársa, élettársa, vagy egyenes ágbeli rokona hitelt érdemlően igazolja.

A miniszter kérelem alapján eltérhet, ha az elhunyt a honvédelem érdekében kifejtett tevékenységével kiemelkedően szolgálta a honvédelem ügyét, valamint a honvédelmi hagyományok ápolása területén kiemelkedő tevékenységet végzett.

A „Közszolgálat halottjává” illetve a „Honvédelmi szervezet saját halottjává” történő nyilvánítás esetén a meghatározott kegyeleti költségek

  • a temetési hely feletti rendelkezési jog megváltásának, illetve meghosszabbításának költségei,
  • a szolgáltatási költségek, így különösen a holttest tárolása, az elhunyt temetésre történt előkészítése, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírásás, a behantolás, az urnaelhelyezés, a hamvak temetőben történő szétszórása,
  • a temetési kellékek, így különösen a koporsó, a szemfedél, a fejfa költsége,
  • a helyi és a helyközi halott-szállítás költségei,
  • a gyászértesítés, a köszönetnyilvánítás országos vagy helyi médiában történő megjelentetése,
  • a temetéskor és a koszorúzáskor elhelyezett koszorúk költsége,
  • külföldön szolgálatot teljesítő honvéd külföldön történő elhalálozása esetén a hazaszállítás honvédelmi szervezet nevére kiállított számlával igazolt költségei

vállalhatók át.

A költségek megtérítésére és elszámolására a „Katonai szolgálat halottjára” vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

A kegyeleti minősítés

Az elhunyt nyugállományú katona „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánítása érdekében

  • az utolsó szolgálati helye szerinti honvédelmi szervezet, vagy jogutódjának vezetője,
  • a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetének vezetője, vagy
  • a nyugállományú katonák érdekében tevékenykedő civil szervezet vezetője a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetének útján

tehet javaslatot.

A „Magyar Honvédség halottjává” az elhunyt honvéd vagy nyugállományú katona akkor nyilvánítható, ha

  • állományilletékes parancsnok volt,
  • tiszt esetén legalább ezredes, altiszt esetén főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásban teljesített szolgálatot,
  • 1990. után állami kitüntetésben részesült,
  • a honvédelem érdekében végzett tudományos munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtott,
  • a nyugállományú katonák, nyugdíjas közalkalmazottak és nyugdíjas kormánytisztviselők a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetének munkájában legalább 10 éven keresztül aktív vezetői tevékenységet végzett.

Az a honvéd vagy nyugállományú katona, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota következménye, csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyilvánítható a „Katonai szolgálat halottjává”.

Nem minősíthető az a nyugállományú katona, aki a Hjt. 223. §-a alapján egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlanná válik.